Offline Sport Games részvételünk
2021-01-12
A hős kamionsofőr
2021-06-01

 

 

A daruk története 1. rész

 

Bármilyen meglepő, már egészen az ókortól használtak különféle darukat emelésre és szállításra is, igaz, akkor még csak emberi vagy állati erővel, illetőleg a víz energiájával működtették azokat.

A daruk alkalmazása és azok teherbírása az évszázadok során óriásit fejlődött. Ennek ellenére alapvető felépítésük keveset változott. Írásunkban az ókori emelőgépektől eljutunk  majd a legkorszerűbb emelőszerkezetekig. Az idők folyamán sokféle, speciális feladatoknak megfelelő fajtájuk alakult ki.

A darukat az ókortól kezdve kiterjedten használták az építkezések, a mezőgazdaság, a közlekedés és ipar, bányászat során.

Amíg a korábbi idők jellemzője az volt, hogy a darukat emberi vagy állami erővel, illetve a víz energiájával működtették, az újkorban (ipari forradalom), midőn a XIX. században elterjedtek a gőzgép hajtotta daruk. Mára általában villamos hajtású vagy belső égésű motor az erőforrás.

 

Már a görögök is

Már az ókortól kezdve ismeretesek a daruk. Ha csak abba gondolunk bele, hogy akár a perzsa vagy egyiptomi, kínai építkezések megvalósíthatatlanok lettek volna daruk nélkül.  Ha ismerősen cseng Öveges professzor neve vagy láttunk pályatársaitól fizikai kísérletet, akkor már nem is fog ismeretlenül hangozni az egyszerű gépek, a csigák kifejezés. Ezek segítségével mintha az emberi erőt többszöröznénk!

 

Tudjuk, hogy a görögök már a VI. századtól alkalmaznak darukat a templomok építésénél. Az archaikus korban a templomokba monolit oszlopokat építettek be, később a klasszikus kortól kezdve azonban az oszlopokat kisebb hengeres darabokból állították össze. Még ma is láthatóak az építőköveken a hornyok, amik a daruval való beemelést nyomai.

A daruzáshoz már ismerték az egyszerű gépeket, csigasorokat, a kötéldobot. A csigasort még Arisztotelész révén még az irodalomban is említésre került.

Trispastos és pentaspastos

Aztán jöttek, láttak, győztek a rómaiak. A görög darukat továbbfejlesztették. A rendelkezésre álló információk alapján a legegyszerűbb római daru (trispastos) teherbírása vajmi kevés, körülbelül 150 kg volt.

A nagyobb daru (pentaspastos) teherbírása viszont már elérte a 3000 kilogrammot. Ezen kívül persze a derék rómaiak feltalálták sok miegymás mellett  a taposómalmot is, amelynek a segítségével már elérhették a

6000 kilogrammot is!

Azért vannak rejtélyek az emberiség történetében. Elég csak arra gondolnunk, hány teóriával találkozhattunk már amikor az egyiptomi piramisok, a Stonehenge építése kerül szóba. De még ne lépjük át a Rubicont, maradjunk Rómában!

Például a Traianus-oszlop, amelyet egyenként 32 tonnás tömegű márványtömbökből állították össze, annak a teljes magassága 35 méter! És itt is csak feltételezik, hogy az ismert gépeknél, daruknál nagyobb teherbírású eszközökkel is bírhattak, de ezek milyen szerkezetűek voltak, hogyan használták, arra nincs egyöntetű válasz.

Az alábbi filmben rekonstruált gépek segítségével bizonyosodhatunk meg arról, hogy azok a régi mérnökök azért tudtak valamit!

Az egyáltalán nem sötét középkor

A középkorban már nem csak építkezéseken, de a bányászatban és a kikötőkben is használták, akkorra a daru a függőleges tengely körül teljesen elforgathatóvá vált. Az építkezés kezdetén a daru a talajon állt, majd amikor az első szint födémje elkészült és terhelhetővé vált, a darut szétszedték és az emeleten új összeszerelték.

A mai darukkal ellentétben elsősorban teheremelésre voltak alkalmasak, a vízszintes mozgatás csak igen korlátozott mértékben volt lehetséges. Az 1340-es évek után azonban már megjelentek a forgódaruk is a nyugat-európai tengeri kikötőkben.

Azt se felejtsük el, hogy a középkori építészet remekei a katedrálisok voltak, amelyek még ha évszázadokig is készültek, a darukat biztosan nem nélkülözhették építésük során.

Ezek a kikötői daruk már középkori találmányok voltak, a mediterrán kikötőkben még az újkorban is sokkal munkaigényesebb rámpát és emberi erővel rakodást használtak. Az atlanti partokon forgódaruk lettek használatosak, a balti térségben az erős kőből épült tornyokba épített daruk (grátisz a városfalak védelmét is szolgálták így).

A következő részben a korszerű daruk főbb típusait vesszük sorra. Állati érdekességek jönnek majd! Gólyadaru, pókdaru és még a futómacskára is kitérünk. Végül az emelés impozáns állati rekorderéről, az elefántról sem feledkezünk el!

 

Forrás:
wikipedia
https://darukesemelok.blog.hu